Hungarian Queen Fan Club - 1982 óta

Great Yarmouth, 2010. március 27.

Összejött: végre erre „jártam", pont volt szabadnapom, és kb. 50 kilométerre élek a helyszíntől… Egy kellemes szombat, lehetne mind ilyen.

A Holiday Park a városon kívül található, egy ASDA szupermarkettől nem mesze, gyönyörű környezetben. A helyszín tele lakóautókkal, vannak boltok, közösségi helyek, fürdőmedencék, kávézók – egy nyaralóövezet.

A kapunál – végre az első bejárat, ahol baloldalon volt a porta - bejelentettem, hogy kikhez megyek, nyílt is a sorompó. Kocsi le biztonságos helyre, hátizsák fel (üresen, készülvén a csak Queenhez kapcsolódó termékek piacához, illetve a vásárlás ígéretéhez), aztán, mint egy anyatigris, berontottam a komplexumba. Reggel 8 óra 20 perc… Az első Queen-pólós srácot megállítottam, pár szót váltottunk. Andreas Németországból nagyvonalakban beszámolt, hogy mi hol van, illetve hogy kik is jöttek. A hallban már készülődtek az árusok, pakolták ki a cuccot a sok asztalra. Ez volt a központi helyszíne a rendezvénynek. Üdvözöltem az ismerősöket, Jacky-t, a nemzetközi klub vezetőjét, Phoebe-t, Freddie Mercury egykori személyi asszisztensét (a Queenhez fűződő rendezvények lelkes látogatója), Jim Jenkinst, all-time fan-t.

A piacról: érzékenyebbek képesek sokkot kapni. Voltak értékes dolgok, lemezek, poszterek, ritkaságok, bakelitek, könyvek, gyönyörű állapotban megőrizve, némelyek fillérekért, némelyek horror árakon. Egyéb termékek között voltak mindenféle csip-csup dolgok, kulcstartók, tányérok, hangszerek, pólók, faragott székek, festmények, rég nem látott könyvek reprói, fénymásolattal, összefűzve: minden a fanatikusabbakat megcélozva. Az egész helyet 9 órától ellepték a vásárlók, nem lehetett mozdulni. Jött mindenki, gyerekek, idős hölgyek és urak, mindenkin valami Queenhez kapcsolódó jelzés: Kind Of Magic-es nyakkendő, kitűzők a táskán, turnésálakban. Sok friss és érdekes arc – az egyik viszont, Neil, Norwich-ból, engem talált ismerősnek. Csodálatos szereplésem alapján a Backstage in Budapest DVD-n (Rudit kinyírom).

Nem merem elmondani, hogy miket vásároltam, lényeg az, hogy a keretet túlléptem, állandó pénzzavarban voltam, és egy fillér készpénzem nem maradt, ráadásul a piacról nem mertem elmenni a büféig sem, hátha lemaradok valamiről… És, hogy még miket hagytam ott, úristen… ezt nem lehet követni.

A délután egyik fő eseménye volt Kashmira látogatása, aki Freddie húga. A színpadon zajlott az interjú, később viszont bárki kérdezhetett. Kashmira édes volt és szerény, tulajdonképp nem is értette (hangoztatta is), hogy ő mit keres itt, hiszen ő nem csinált semmit, csak a bátyja… Az egész beszélgetés megmutatta, hogy mennyire szerény, mennyire (nemes értelemben) hétköznapi, és mennyire józan gondolkodású. Érdekes dolgokat mesélt, pl. azt, hogy gyerekkorukban a családdal gujarati nyelven beszélgettek, de Freddie kicsit tudott szuahéliül is, de aztán angolra váltott a család. Amikor 1964-ben elköltözöttek Zanzibárból, a 18 éves Freddie és a 10 éves Kashmira Nairobiba utazott, és a később érkező szülőket ott várták be egy ismerős családnál. Kashmira sok Queen-koncerten meglátogatta a bátyját a 70-es években, és néha ott volt azokon a koncert utáni megbeszéléseken is, amikor a menedzsment kifizette a zenekart – néha 50 fontot kaptak mindannyian (ami elképesztően kevés volt) – a menedzsmentekkel való viták ismerősek a Queen történetéből. Kashmira nem szereti a tribute-bandeket, viszont az anyukája lelkesedik értük – ő sajnos nem tudta vállalni a hosszú utat a Conventionra.

Kashmira és férje, Mr. Cooke látogatásának volt egy szép momentuma – azzal a Rolls-Royce-szal érkeztek, mely Freddie-é volt. A halála óta náluk van az autó és nagyon különleges alkalmakkor használják. Most, első ízben lehetőség nyílt a rajongók és a látogatók számára, hogy az autóba beüljenek, és fényképeket készítsenek. Ennek volt egy jelképes 10 fontos díja, mint a Kashmirával való fotózásnak is – az összeg a Mercury Phoenix Trust számlájára folyt be, jótékonysági célokat szolgálva.

A délutáni jótékonysági aukción elképesztő árakon keltek el relikviák: Brian gitárjának kábelei, Freddie aláírása, John-autogram (2008-ból!), hangszerek, az Absolute Greatest aranylemeze, bekeretezve. A licitálók körbefolyták a termet, sokan hoztak személyes emlékeket is: Jim, Newcastle-ből 1974 óta gyűjti az újságcikkeket, gyönyörűen összegyűjtve, mások fényképgyűjteménnyel érkeztek.

Az este és a hétvége további érdekessége volt több tribute-banda fellépése, sajnos őket megnézni nem volt lehetőségem, de sok érdekesség olvasható a hivatalos rajongói klub oldalán.

Igyekeztem sok angol és német rajongóval felvenni a kapcsolatot, úgy tervezzük, hogy segítségükkel rövidesen nemzetközi Queen-vásárt és fesztivált tudunk szervezni. Ezek a távlati tervek, ehhez kellenek a közösségi élmények, a nagy beszélgetések, a rengeteg program, és természetesen a HQFC!

Szöveg és kép: ©Rásó Attila