Az elsõ...

[Methos]

Az én megismerkedésem a Queen-nel sajna nem volt ilyan vicces, de szért jót nevettem Robin Hood kalandjain, jó lenne itt még 1-2

[Delilah]

Ha nem haragszotok, én is leírnám a történetemet:
Az én Queen fanatizmusom kezdete úgy 9 éves koromra datálható. A bátyám (aki 10 évvel id?sebb nálam) zene és hangszer?rült lévén akkoriban egész nap játszott a gitárján és mindenféle rockzenéket hallgatott. Én persze soha nem léphettem be a szentélyébe, ezért lekuporodtam az ajtaja elé és hallgattam a játékát. Ez évekig ment így, és ilyen körülmények között hallottam el?ször a Championst is (magnóról csukott ajtó mögül). És mivel nem volt hajlandó odadni a kazettáit, hát szégyen, de megfújtam ?ket. Amikor észrevette, hogy milyen kétségbeesetten érdekel a Queen, egy nap kihozta a magnóját és monta, hogy tegyem a fejem a két hanszóró közé, majd lejátszotta a Death On Two Legs-t miközben hosszan ecsetelte a sztereo hangzás tökéletességét, amit a Queen el?tt senki nem m?velt ilyen profin.
És innent?l nem volt megállás. Szorgalmasan gy?jtöttenm a piacról a Queen és Freddie kazettákat (a Queen I kazim olyan volt, hogy hallani lehetett alatta a Salt?n Pepa éppen aktuális slágereit is). Egy vonalas spirálfüzetbe ragasztgattam minden cikket, ami a Q-r?l megjelent és ha kaptam valahonnan egy pirinyó képecskét, úgy ragyogtam a boldogságtól, mint amikor Füles kapott egy mézescsuprot a kidurrant nedves lufijához.
Nektek biztos nem kell bemutatnom Brian híres kétszólamú + késleltetéses gitárjátékát, de én ennek köszönhetem, hogy a bátyám olyan nagyra tartja a Queent és én ezáltal olyan korán megismerhettem.

Ugye van kedvetek folytatni a topikot?

[vira]

Hát jó

Nekem úgymond "könny?" dolgom volt, mert zenekedvel? családba születtem (anyukám szerint csecsem?koromban kizárólag a Pink Floyd egyik lemezére voltam hajlandó elaludni). Négy évesen apával néztük végig a tévében a Live Aidet... szóval ismertem a Queent, tetszett is, de az igazi "áttörés" kés?bb következett be. 13 éves voltam, mikor el?ször jártam egy fijjúval ) aki Queen-mániásabb volt, mint én valaha is leszek. Az els? kazi, amit rámsózott a Game volt, aztán sorban lemásolt nekem mindent, amije csak volt. És azóta... a fiúból kigyógyultam, a Queenb?l 11 éve nem sikerült!

(a srác azóta az egyik legjobb barátom, már rég nem a Queen a kedvence, és néha fogja a fejét, ha el?jön a kvínességem: "Úúúristen mit tetttem veled?!")

[typincs]

Az én történetem id?ben hosszú, mert nekem is születésem óta ilyen meg olyan formában jelen van az életemben a Queen. Én is a Magic környékén láttam ?ket el?ször, de beazonosítani csak kés?bb tudtam.
Az els? kollektív élményem egy énekórán történt. Az abszolút dilletáns, idióta énektanárunk egy értelmetlen ritmusgyakorlatot csináltatott velünk. Rövidre fogva a dolgokat: We will rock you lett bel?le. Vagyis majdnem, "rock" helyett egy csúnya f bet?s, ám kétségtelenül beill? szót énekeltünk.