Szerző: Kriszti Dátum: szer. ápr. 23, 2003 8:49 am
SEA: Nem hagyunk ki semmib?l, mindenki teszi, amit tud, így én is. Sajnos ezidáig nem túl sok eredménnyel. Egyedül egy jogász jelzett vissza és nem volt bíztató, amiket írt.
Freddie anyukáját meg kellene kímélnünk ett?l, ha minket ennyire megrázott, gondolhatjátok, hogy ? mit élne át, ha ezt kellene látnia. Mary-nek írok és napokon belül elküldöm, remélem reagálni fog rá.
Az angol nagykövetség nem reagált semmit idáig, úgy, ahogy az RTL vezérigazgatója, a helyettese, és persze a közönségszolgálat sem. Ja, és az ORTT sem, de ne várjunk csodákat, hiszen még csak napok teltek el. Az biztos, hogy nem arra vágyom, hogy egy egysoros bocsánatkérés hangozzon el az undorító csatornán. Igazából semmi nem hozhatja helyre azt, amit tettek, én csak egyszer?en nem akarom szó nélkül hagyni ezt, mert ha ? már nem védheti meg magát, akkor ez a mi kötelességünk.
Arra pedig valóban büszkék lehetünk, ha Freddie-t méltó módon elismerik, de arra nem, ha gusztustalan vicc tárgyává teszik. Szerintem erre senki nem lehet büszke. Egyébként nekem is eszembe jutott, hogy ha egy magyar elhunyt énekessel tették volna ezt meg, már rég óriási botrány lenne az ügy körül. A hamvak természetesen nem eredetiek voltak, ezt mindannyian tudjuk, de vajon ki örülne neki azok közül, akik most azt írják, hogy ne fújjuk fel ezt az ügyet, ha esetleg az ? édesanyja, szerette "ál" hamvaival szórakozna valaki? Szerintem nem az ügy felfújása és nem túlérzékenység, ha kikérem magamnak azt, hogy egy ország röhög valakin, aki nekem a legfontosabb a világon. Dr. Marha, bel?lem a gyász szólt és nem a gy?lölet azokban a levelekben, amiket az RTL-nek és a többieknek írtam, és biztos vagyok benne, hogy a többiekb?l is, akik vették a fáradtságot és léptek valamit ezügyben. Sokáig azt hittem, hogy az az érzés, amit még pár évvel ezel?tt éreztem a Queen klub neve hallatán, már soha nem jöhet vissza. Most visszajött, mégha egy ilyen szomorú alkalom is hozta el? és SEA, én is nagyon büszke vagyok rá, hogy közétek tartozom.